Freyagena Byom-immunorost-komplex

Részletes termékinformációk

A magas vízoldékony rosttartalmú étrend túl azon, hogy támogatja az egészséges immuntolerancia fenntartását, hozzájárul a normál vércukorszint és testsúly kialakításához, emellett természetesen elsősorban a bélrendszer egyensúlyának megőrzését célozza igen komplex módon (bélflóra, bélfal épsége, rendszeres bélmozgás).

A megfelelő rostok komplexen járulnak hozzá egészségünk fenntartásához. Az egészséges táplálkozás részeként a pre-biotikumok szinergikusan és szelektíven táplálják a probiotikus baktériumtörzseket.*

A termék összetevőit a Táplálkozás-BeállításTM és a GAL szakmai támogatásával és ajánlásával választottuk ki, a rendelkezésre álló legfrissebb orvos- és élelmiszerbiológiai kutatások figyelembe vételével.

További különlegesség, hogy az elfogyasztott prebiotikus rostok segítségével bélbaktériumaink úgynevezett rövid láncú zsírsavakat (SCFA) állítanak elő, melyek figyelemre méltó módon javíthatják egészségünket. A gumiarábikum és a részben hidrolizált guar a bélflóra diverzitását, azaz sokszínűségét és egyensúlyát táplálja.

A gondosan összeállított keverék esetében nagyon fontos még hangsúlyozni, hogy más termékekkel ellentétben (mint például az inulin és egyéb oldható rostok) a fermentáció lassan és kíméletesen zajlik a bélben, így szinte teljesen elkerülhető a kellemetlen puffadás vagy egyéb emésztési panasz megjelenése.

A Byom-immunorost-komplex összetevői olyan prebiotikus rostszálakat tartalmaznak, melyek előkelő résztvevői a jövő mikrobiom kutatásainak. Egyedülálló módon e két összetevőnkről több, mint 200 szakmai tanulmány áll rendelkezésünkre; ebből a szempontból is a rostok csúcskategóriáját képviselik.

Szakmai céljaink fényében a rostkomplex teljes mértékben alkalmas alacsony FODMAP-, (neuro-)autoimmun, ketogén (vagy kipróbálásra SCD és SIBO) étrendekben történő alkalmazásra, valamint allergizáló összetevőt sem tartalmaz és akár a legmagasabb gyógyszeripari követelményeknek is megfelelne.
* EFSA által hivatalosan engedélyezett állítások (Regulation (EC) No 1924/2006)

Az elmúlt évek során szakmai érdeklődésünk a vízoldékony rostok egy bizonyos csoportjára irányult: az úgynevezett szelektív rostokra. Alapvetően két rostcsoportot különböztetünk meg: az imént említett vízoldékony rostokat és az úgynevezett vízben nem oldható rostokat (mint például a korpa). Egy sor tudományos bizonyíték utal arra, hogy a megfelelő rostbevitel nagyon egészséges az emésztőrendszer (és az immunrendszer) számára, hiszen bélbaktériumainknak kiegyensúlyozott forrásokra van szükségük.

A „vízoldékony rostok” megfogalmazás azt jelenti, hogy az elfogyasztott rostok a „barátságos”, más néven probiotikus vagy kooperatív hatású bélbaktériumokat táplálják. Ezek a baktériumok pedig támogatják az emésztés folyamatát, segítik a tápanyagok felszabadulását az ételekből, valamint ők maguk is előállítanak bizonyos tápanyagokat (B-vitaminok, K-vitaminok, rövid szénláncú zsírsavak). Mindezeken túl védik a beleket a veszélyesebbnek tekinthető úgynevezett opportunista vagy patogén kórokozóktól is, ezáltal támogatva immunrendszerünk működését. A vízoldékony rostokon belül is megkülönböztetünk számos alcsoportot, többek között például az alacsony FODMAP-étrend kategóriái szerint (ez esetben például az inulin sokaknak okozhat konkrét emésztési panaszokat; nem minden esetben ideális, mert nem kellően szelektív).

A ”megfelelően szelektív rost” mint megfogalmazás azt takarja, hogy ezek az elfogyasztott rostszálak szinte kizárólag a „barátságos”, azaz probiotikus baktériumtörzseket táplálják. Szakmai nézőpontunk szerint ez a tulajdonság mindenféleképpen figyelemreméltó és nagyon fontos az egészségmegőrzés szempontjából számos területen: immunológia, gasztroenterológia, belgyógyászat, stb. A bél egy anaerob környezet, azaz nincsen jelen benne oxigén. Az oxigén hiánya arra kényszeríti bélbaktériumainkat, hogy saját oxigénnel rendelkező szénhidrátokat (azaz vízben oldható rostokat) használjanak. A szénhidrátok erjesztésének melléktermékeként a baktériumok ezáltal többek között rövid szénláncú zsírokat (short chain fatty acid – SCFA) hoznak létre: ilyen például a butirát (vajsav) vagy az acetát. Egy rostforrás tehát akkor tekinthető szelektívnek, hogy ha ezen rövid szénláncú zsírsavak termeléséhez bizonyítottan hozzájárul. Ezen zsírsavak be is kerülnek a szervezetünkbe, illetve energiaforrásul szolgálnak a bélrendszer más részeinek. Ideális körülmények között a rövid szénláncú zsírsavak a test kalóriaigényének akár hét-nyolc százalékát is fedezhetik.
Jelenlegi tudományos ismereteink szerint nagyon kevés olyan rostforrás ismert, melyek valóban szelektíven (azaz célzottan és elsődlegesen) ezeket a bélbaktériumokat táplálják (miközben a panaszokat kiváltókat nem táplálák). A Freyagena „Byom-immunrost komplex”-ben ebből a néhány, rendelkezésre álló alternatívából választottunk kettőt és kombináltuk egyedülálló módon.

Néhány példa arra, hogy a rövid szénláncú zsírsavak milyen sokféleképpen javíthatják egészségünket:

• megelőzik az elhízást
• képesek regenerálni a beleket
• javítják a bélfal épségét
• enyhítik a székrekedést
• gyulladáscsökkentő hatásúak
• előnyösek szív- és érrendszeri, valamint idegrendszeri szempontból
• Szabadalmaztatott, vízben oldódó rostokat tartalmazó termékünk túl azon, hogy támogatja az
• egészséges immunrendszer fenntartását:
• hozzájárul a normál vércukorszint és testsúly kialakításához, emellett természetesen elsősorban a
• bélrendszer egyensúlyának megőrzését célozza igen komplex módon (bélflóra felépítése, bélfal épsége, rendszeres bélmozgás).

A megfelelő rostok igen komplexen járulnak hozzá egészségünk fenntartásához. Az egészséges táplálkozás részeként a prebiotikumok szinergikusan és szelektíven táplálják a probiotikus baktériumtörzseket (például lactobacillusok és bifidobaktériumok).

Immunológiai hatások:
A megfelelően megválasztott és helyesen alkalmazott pre- és probiotikumok az immunrendszerünk egyensúlyának fenntartását is célozzák (mind celluláris, mind humorális oldalon). A közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a különböző élelmiszer-összetevők (köztük a prebiotikus rostszálak) befolyásolják az immunválaszt. Ezek az összetevők különböző immunsejtekre hatnak, hatásuk pedig a bél immunrendszerén és bizonyos esetekben a bél mikroflóráján keresztül történik. Néhány ilyen összetevő erősíti az immunválaszt (Th-1 fehérvérsejtek), ami jobb (fertőzések elleni) védekezéshez vezet; míg mások gátolják az immunválaszt (Th-2 fehérvérsejtek), ezáltal megelőzik vagy mérséklik például az allergiás és/vagy gyulladásos reakciókat, valamint szabolyázzok a bélgombák aktivitását.

Sunfiber® szabadalmaztatott, részben hidrolizált guargumi és arabmézga (acacai senegal – gumiarábikum)

A gondosan kiválasztott szelektív rostforrásokon belül a termék egy részről szenegáli akáciát tartalmaz. Más néven gumiarábikum vagy arabmézga az élelmiszeriparban egy régóta használt étkezési rost, azonban egyre több tanulmány áll rendelkezésünkre arról, hogy jelentős prebiotikus tulajdonságokkal is rendelkezik, így remek és igen biztonságos alternatíva a probiotikus baktériumok populációinak növelésére. A British Journal of Nutrition egyik tanulmánya kimutatta, hogy a gumiarábikum ilyen formájú étrendi kiegészítése hatékonyan növelte a „barátságos baktériumok” számát, különös tekintettel a Lactobacillus acidophilus baktériumra, melyhez már önmagában is nagyon jelentős és igen pozitív immunológiai hatásokat kötünk (többek között nőgyógyászati területeken).

A rostkomplex másik összetevője a szabadalmaztatott SunFiber® márkanévre hallgató részben hidrolizált guargumi. A guargumi hidrolizációja egy kontrollált, természetes enzimekkel végrehajtott folyamat, amely előzetesen felbontja az alapanyagot kisebb egységekre és így egy sokkal szelektívebb, azaz könnyebben emészthető rostszálacska keletkezik. A részben hidrolizált guargumi ebből kifolyólag jelentős mértékben jobban emészthető, ami azt eredményezi, hogy a termék szinte semmilyen emésztési problémát nem okoz, megtartva a szelektív rostok minden előnyös tulajdonságát. A SunFiber® rost és a termékünkben használt szenegáli akácia az ausztrál Monash University alacsony FODMAP-étrendi tanusítványával is rendelkezik.

A gondosan összeállított keverék esetében nagyon fontos újra hangsúlyozni, hogy más termékekkel ellentétben (mint például az inulin és egyéb oldható rostok) a fermentáció lassan és kíméletesen zajlik a bélben, így szinte teljesen elkerülhető a kellemetlen puffadás vagy egyéb emésztési panasz megjelenése. A Byom-immunrost komplex összetevői a legideálisabb prebiotikus rostszálakat közül azt a kettőt tartalmazza, melyek már most is előkelő résztvevői a jövő mikrobiom kutatásainak.
Szakmai céljaink fényében a rostkomplex teljes mértékben alkalmas az alacsony FODMAP-étrenden túl, SCD-, (neuro-)autoimmun vagy SIBO étrendekben történő alkalmazásra is, emellett teljesen hypoallergén (minden más összetveőtől mentes).

Az ideális mennyiségű rostbevitel meghatározása

A rendelkezésünkre álló tudományos információk szerint szervezetünk egy bizonyos mennyiségű (azaz se túl kevés, se túl sok) rostbevitel mellett működik megfelelőképpen, ezen belül a megfelelő rostforrások megválasztása viszont kritikus szerepet tölthet be. Az emberi anyatej például nagy mennyiségben tartalmaz speciális rostokat (galakto-oligoszacharidok – GOS formájában. Valószínűleg ez a legszelektívebb rost az emberi bélflóra tekintetében). Ezek az anyatejben lévő rostok kritikusak a fejlődő szervezet emésztőrendszere, valamint immunrendszere szempontjából is. Ha az anyatej rosttartalmát tekintenénk referenciaként az optimális rostbevitel mértékének meghatározásához, akkor körülbelül három és fél kilógrammnyi növényt kellene később elfogyasztanunk minden nap ennek a rostbevitelnek az eléréséhez: mindez körülbelül 60-80 grammnyi rostot biztosítana egy adott napon. Természtesen különböző népcsoportok rostbevitele is igen nagy mértékben különbözik, emellett evolúciós nézőpontokból is hatalmas különbségek figyelhetők meg. A legtöbb növényi eredetű étel (mint elsődleges rostforrások) körülbelül fél kilógrammonként összesen 8-20 gramm rostot tartalmaz.
A hazai lakosság rostfogyasztása 10-15 g/nap, melyet a közegészségügyi ajánlások szerint is minimum a duplájára, azaz napi 20-30 grammra kellene emelni (vízben oldható és oldhatatlan rostok formájában).

Érdekesség:

A Harvard Egyetem egyik antropológuscsoportja szerint a kalóriában, azaz keményítőben gazdag gumók indították el az emberi agy növekedését az evolúció során. Azzal érvelnek, hogy az éghajlat akkoriban szárazra fordult, így a gyümölcsök és az olajos magvak mennyisége mellett valószínűleg bizonyos zsákmányállatok száma is jelentősen csökkent. A keményítőtartalmú gumókat viszont (melyek mind a mai napig bőségesen teremnek a világ különböző részein) szinte biztosan nem érintették az éghajlati változások. Ezzel az elmélettel természetesen nem ért mindenki egyet, azonban egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy már másfél millió évvel ezelőtt az emberi fosszíliák mellett gumók sütésére utaló anyagokat találtak. Az elmélet táplálkozástudományi szempontból azért is érdekes, mert – túl azon, hogy hő hatására a nehezebben emészthető szénhidrátok könnyen felszívódó kalóriával alakulnak – bizonyított, hogy a keményítő tartalmú ételek számos olyan természetes módon előforduló összetevőt tartalmaznak, amelyek az előbb említett szelektív rostok és rövid szénláncú zsírsavakon belül összefüggésbe hozhatók az emberi agy fejlődéséval. A rezisztens keményítők olyan keményítőforrások, amelyeket az emberi emésztőenzimek nem képesek feldolgozni – ellentétben a bélbaktériumokkal (így tulajdonképpen speciális rostoknak tekinthetők). Érdekes módon rezisztens keményítőforrások minden keményítős ételben képződnek főzés és lehűtés hatására (a főzés a keményítőt könnyebben emészthetővé teszi, a lehülés után viszont rostok képződnek).

Rostkomplexünk elősegíti a rendszeres bélmozgást, támogatja a teljes emésztőtraktus egészségét, segíthet a testsúly csökkentésében az éhségérzet mérséklésén keresztül. A rostok emellett segítenek csökkenteni a glikémiás választ anélkül, hogy befolyásolnák az alapvető tápanyagok vagy ásványi anyagok felszívódását.
Byom-immunrost komplexünk egy természetes, íztelen porkeverék, mely így egyszerűen szinte bármilyen folyadékba belekeverhető anélkül, hogy annak ízét jelentős mértékben befolyásolna. Igen jól tolerálható, általában egyáltalán nem okoz semmilyen emésztőrendszeri panaszt, így folyamatos használatra terveztük.

Források:

1. The Human Microbiome Project, NIH, http://nihroadmap.nih.gov/hmp/.
2. Qin J et al. A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing. Nature2010 Mar 4;464(7285):59–65, http://pmid.us/20203603.
3. Andoh A et al. Role of dietary fiber and short-chain fatty acids in the colon. Current Pharmaceutical Design 2003;9(4):347–58, http://pmid.us/12570825.
4. McNeil NI. The contribution of the large intestine to energy supplies in man. The American Journal of Clinical Nutrition 1984 Feb;39(2):338–42, http://pmid.us/6320630.
5. Gao Z et al. Butyrate improves insulin sensitivity and increases energy expenditure in mice. Diabetes2009 Jul;58(7):1509–17, http://pmid.us/19366864. Hat tip to Stephan Guyenet: Butyric acid: an ancient controller of metabolism, inflammation and stress resistance, December 7, 2009, http://wholehealthsource.blogspot.com/2009/12/butyric-acid-ancient-controller-of.html, for links to this and other papers cited below.
6. Suzuki T et al. Physiological concentrations of short-chain fatty acids immediately suppress colonic epithelial permeability. British Journal of Nutrition 2008 Aug;100(2):297–305, http://pmid.us/18346306.
7. Whitehead RH et al. Effects of short chain fatty acids on a new human colon carcinoma cell line (LIM1215). Gut 1986 Dec;27(12):1457–63, http://pmid.us/3804021.
8. Kumar C et al. Modulatory effect of butyric acid—a product of dietary fiber fermentation in experimentally induced diabetic rats. The Journal of Nutritional Biochemistry 2002 Sep;13(9):522, http://pmid.us/12231422.
9. Säemann MD et al. Anti-inflammatory effects of sodium butyrate on human monocytes: potent inhibition of IL-12 and up-regulation of IL-10 production. The FASEB Journal 2000 Dec;14(15):2380–2, http://pmid.us/11024006.
10. Håkansson A et al. Blueberry husks, rye bran and multi-strain probiotics affect the severity of colitis induced by dextran sulphate sodium. Scandinavian Journal of Gastroenterology 2009;44(10):1213–25, http://pmid.us/19670079.
11. Gross LS et al. Increased consumption of refined carbohydrates and the epidemic of type 2 diabetes in the United States: an ecologic assessment. The American Journal of Clinical Nutrition 2004 May;79(5):774–9, http://pmid.us/15113714.
12. Breneman C. B., Tucker L. (2012). Dietary Fiber Consumption and Insulin Resistance: The Role of Body Fat and Physical Activity. British Journal of Nutrition, 110(02):375-383.
13. European Food Safety Agency (2014). Scientific Opinion on the substantiation of a health claim related to non-digestible carbohydrates and a reduction of post-prandial glycaemic responses pursuant to Article 13(5) of Regulation (EC) No 1924/2006. EFSA Journal, 12(1):3513-3526.
14. Cherbut, C., Michel, C., Raison, V., Kravtchenko, T. P., & Meance, S. (2003) Acacia gum is a bifidogenic dietary fiber with high digestive tolerance in healthy humans. Microbial Ecol Health Dis., 15(1): 43-50.
15. Food and Drug Administration (2013)- 21 CFR Part 172- [Docket No. FDA-2011-F-0765] – Food Additives Permitted for Direct Addition to Food for Human Consumption; Acacia (Gum Arabic) – Federal Register, 78(235):73434-73438.
16. Nasir, O; Artunc, F; Wang, K; Rexhepaj, R; Föller, M; Ebrahim, A; Kempe, D S; Biswas, R; Bhandaru, M; Walter, M; Mohebbi, N; Wagner, C A; Saeed, A M; Lang, F (2010). Downregulation of mouse intestinal sodium coupled glucose transporter SGLT1 by gum Arabic. Cellular Physiology and Biochemistry, 25(2-3):203-210.
17. Ushida K., Hatanaka H., Inoue R., Tsukahara T., Phillips G. O. (2011). Effect of long term ingestion of gum arabic on the adipose tissues of female mice. Food Hydrocolloids, 25(5):1344-1349.
18. (in press) Parisi GC, Bottona E, Carrara M, Cardin F, Faedo A, Goldin D, Marino M, Pantalena M, Tafner G, Verdianelli G, Zilli M, Leandro G. Treatment effects of partially hydrolyzed guar gum (PHGG) on symptoms and quality of life of patients with irritable bowel syndrome (IBS). A multicenter randomized open trial.
19. Greenberg NA, Sellman D. Partially hydrolyzed guar gum as a source of fiber. Cereal Foods World. 1998;43(9):703-707.