Ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe betegségek kialakulásában

Napjainkra egyes európai országok lakóinak étrendjét közel 40-50%-ban „nagymértékben feldolgozott élelmiszerek” (angolul: ultra-processed foods, UPF) teszik ki. Németországban vagy az Egyesült Királyságban konkrétan a kalóriabevitelük 40-46%-át ilyen ételekből fedezik (lépésről lépésre mi magyarok is ebben az irányba haladunk).

Számos kutatás foglalkozott az ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásaival, melyek eredményei jelentős összefüggést mutatnak az ilyen élelmiszerek fogyasztása és az elhízás, a cukorbetegség, a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, valamint a depresszió és a demencia között. A kóroki tényezők között – azaz, hogy mi is a baj ezekkel az élelmiszerekkel – szerepel az ételek nagy energiasűrűsége (relatív kis mennyiségben túl sok kalória, ami növeli a túlfogyasztás esélyét), a megváltozott ételmátrix (jelentős szerkezeti átalakulások a természetes formákhoz képest), a kiegyensúlyozatlan tápanyag-összetétel (a makro- és mikrotápanyagok kedvezőtlen aránya és mennyisége), a nagy glikémiás index (erős vércukorszint emelő hatás), az adalékanyagok okozta ártalom és nem utolsó sorban a csomagolással összefüggő lehetséges szennyeződések (pl. hormonmoduláns hatások).

Az Alzheimer Association 2022-es nemzetközi konferenciáján közzétett kutatás szerint a reggeli gabonapelyhek, a gyorsfagyasztott ételek és az üdítőitalok fogyasztása kognitív hanyatláshoz (demencia) és az Alzheimer-kór kockázatának megnövekedéséhez vezet. A kutatás eredményei megerősítették a korábbi információkat, amelyek szerint a táplálkozás jelentős hatással van agyunk egészségére.

Az ultrafeldolgozott ételektől tehát még éhesebbek és még betegebbek leszünk…

A cikk forrása: Táplálkozás-Beállítás^TM

Soron következő aktuális egészségfejlesztő, táplálkozástudományi előadásaink Bartha Ákossal: https://taplalkozasbeallitas.hu/esemenyek/